HTML

kbalázs

- Úgy néztek rám, mintha nektek ez kínai lenne - fakadt ki az osztály előtt egy tanárom.
- Akkor érteném - mondtam halkan.

Ez 20-25 éve volt és az azóta eltelt időnek közel a felét Kínában töltöttem. Mostanra talán már tényleg értem.

Publikációk



Friss topikok

Yunnan legszebb részei fotós szemmel

2013.01.16. 04:51 kbalazs

Ha egy helyet kell mondani Kínában, ahova érdemes elutazni, akkor az Yunnan tartomány. Ide hirdettünk meg két fotóstúra útvonalat 2013 márciusára. 

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy fotósok számára, hiszen itt tényleg az a legfontosabb szempont, hogy a jó fényeket jó helyeken lássuk. Ezért pl. korán fogunk kelni, hogy ott legyünk, amikor a Nap első sugarai megcsillannak a yuanyangi riszteraszokon vagy a sárgálló luopingi repceföldeken. Nem egyszer, az utazás alatt majdnem minden nap. Az utak saját szervezésűek (bejártuk már ezeket a helyeket több alkalommal is), 2-3 autóval megyünk, hogy ott és akkor tudjunk megállni, amikor és ahányszor csak akarunk - és nem utolsósorban ezért, hogy a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben teljen az idő akkor is, amikor épp nem fotózunk. 

Az útvonalakat, a túrák leírásait, fotókat, árakat a túrák honlapján találod meg:

Fotóstúrák Ázsiában - Utazások fotósok számára, fotósok szervezésében

Érdemes elolvasni a Völgyi Attila fotóriporter blogján írtakat is:

Fedezd fel Ázsia rejtett zugait különleges túravezetéssel!

Szólj hozzá!

Címkék: kína fotó utazás yunnan fotótúra yuanyang fotóstúra luoping

Nemhogy borravalót, de még a teljes összeget sem

2011.05.18. 06:05 kbalazs

Aki járt már Kínában, tudja, hogy itt gyakorlatilag ismeretlen a borravaló intézménye. Első kínai utam során, 1988-ban amikor nem vártam meg, hogy egy vásárlás után visszadják azt a pár fillért, ami visszajárt, több száz métert szaladt utánam az árus kezében az ott "felejtett" pénzemmel. Sok évvel később, amikor Pekingben éltem, egy oda látogató honfitársam büszkén mesélte, hogy amikor egy étteremben sehogy sem akarták elfogadni a borravalót, amit jogosnak talált a kiszolgálásért és kedvességért, ő bizony jól kitolt velük. Amikor nem figyeltek oda, szépen becsúsztatta a tányér alá.

Tegnap késő délután feladott valaki nekem egy csomagot, amivel ma délelőtt 11-kor itt csengetett a kiszállító. 14 yuant kellett volna fizetnem a szolgáltatásért, de mivel - ahogy hangosan összeszámoltam az aprót a kezemben - csak 13,70-em volt, egy százast nyújtottam a kiszállító srác felé. Nem tudott visszaadni, ezért azt mondta, hogy inkább a 13-at kéri. Amikor a kezébe adtam a 13,70-et, gyorsan visszaadta a 13 feletti aprót és elköszönt.

Számtalanszor tapasztaltam, hogy az eladó egy boltban, piacon inkább beéri kevesebbel, mint, hogy fel kelljen váltani egy százast valahol. A taxisoktól, ha mondjuk 16-ot mutat az óra és nekem 15,20 apróm van, jó ideje meg szoktam kérdezni, hogy inkább az aprót kéri vagy fizessek százassal. Az esetek többségében inkább a kevesebbet választják.

2 komment

Címkék: peking borravaló

Lenne mit tanulnunk Kínától 1.

2011.02.15. 12:43 kbalazs

Amikor anno elkezdtem kínaiul tanulni és ezáltal jobban megismerkedni a kínai kultúrával és magukkal a kínaiakkal, talán azt élveztem a dologban a legjobban, hogy megfigyelhettem, ugyanazokat a dolgokat miként látja egy magyar és miként egy kínai. Hogyan lát hozzá egy magyar egy adott probléma megoldásához és mit kezd vele egy kínai.

Soha nem volt előre lefutott meccs, hol az egyik megközelítés látszott jobbnak, hol a másik. Most, 25 évvel később és jó ideje Kínában élve már rég leszoktam róla, hogy folyamatosan mindent összehasonlítgassak. Persze tudom és látom, hogy akik első alkalommal járnak Kínában, ma is mindenre rácsodálkoznak. Én viszont egy ideje inkább arra szoktam rácsodálkozni, amit otthon, Magyarországon látok.

"Az okos ember más kárából tanul" - tartja a magyar bölcsesség, azonban mi magyarok nemhogy a máséból, de a saját kárunkból is nehezen tanulunk. Ha fel is ismerünk egy-egy problémát, a legritkább esetben választunk hozzá a máshol már bevált megoldások közül egyet.

Hogy csak egy példát mondjak, évtizedek óta problémát okoz a BKV járatain bliccelők tömege, de ahelyett, hogy egy olyan rendszert vezetnénk be, ahol mindenki fizet mielőtt igénybe veszi a szolgáltatást, helyette egyre nagyobb számban vesznek fel jegyellenőröket. Amikor utoljára Budapesten jártam, akkor minden kisföldalatti állomás minden peronján állt két ellenőr, akik azzal foglalatoskodtak, hogy megnézzek, az orruk előtt lévő automatában kezelt jegyek érvényesek-e. Ettől persze a buszokon és villamosokon továbbra sem oldódik meg a helyzet.

Mivel én Kínában élek, ezért elsősorban a magyar és a kínai megoldásokat fogom összehasonlítani és szeretném előre jelezni, hogy a legtöbb esetben a kínai megoldás nem egzotikus, hanem egyszerűen logikus lesz. Mint ahogy a kínai gondolkodás sem a negatívumokból való tanulást emlegeti, hanem egyaránt fontosnak tartja kiemelni a jó és rossz dolgokat. Konfucius egyik ismert mondása (子曰:“三人行,必有我师焉,择其善者而从之,其不善者而改之。”) így hangzik Tőkei Ferenc fordításában:
A mester mondotta: "Ha harmadmagammal utazom, (a másik kettő) feltétlenül mesteremmé lesz. Mert én kiválasztom bennük a jót és követem, ami pedig rossz bennük, azt kijavítom (magamban)."

A hosszúra nyúlt bevezető után elsőnek egy olyan példát hoznék fel, amit úgy néz ki épp most jutott eszébe valakinek Magyaroszágon is újragondolni, az autópályadíjakét.

A kínai termékekre vonatkozó egyre inkább elavult régi beidegződések alapján a legtöbb magyar ember azt hiszi, hogy Kínában minden olcsó. Szoktak nagyot nézni, amikor elmesélem nekik, hogy itt az autópályákon bizony a megtett kilométerek alapján kell fizetni és bizony komoly összegeket. Ha valaki Pekingből el akar autózni mondjuk Kunmingba, ami kb. 2800 km autópályán, akkor az csak az autópálya használatért annyit fizet, ami több mint a teljesáru repülőjegy. És ekkor még nem számoltuk bele az egyik oldalon az üzemanyagköltséget és az amortizációt, illetve a szinte mindig érvényesíthető kedvezményes repülőjegyárakat. Egy km megtételéért személygépkocsival átlagosan 0,5 yuant kell fizetni, ami a jelenlegi 30 forintos árfolyam alapján 15 forintot jelent kilométerenként.

Kínában 15 forintot kérnek minden megtett autópálya kilométerért, minden egyes alkalommal, amikor azt valaki igénybe veszi.

Miközben Magyarországon egy olyan rendszer van érvényben, ahol teljesen lényegtelen, hogy valaki hányszor használja az autópályát (egy adott időintervallumra vehet egy olyan matricát, amivel korlátlan alkalommal autózhat az autópályák akár teljes hosszában). Jelenleg Magyarországon teljesen mindegy, hogy csak 1 alkalommal akar valaki 10 kilométert menni autópályán vagy naponta száz kilométereket utazik négy napon át. Egy konkrét példát véve, jelenleg (már a 2011-es megemelt tarifa szerint!) 1650 forintért négy napon keresztül annyit autózik valaki Magyarországon, amennyit csak akar, ha akarja kétszer végigmegy az ország összes autópályáján. Kínában ezért a pénzért (1650 HUF=55 CNY) egy irányba utazhatunk 100 km-t vagy elutazhatunk 50 km-re és vissza egy alkalommal. Pekingből a vele szinte összenőtt Tianjinbe nem lenne elég ennyi pénz az oda-vissza autópályadíjra, egy út kerül kb. ennyibe, visszafelé még egyszer ki kell ennyit fizetnünk. Abban az országban, ahol jelenleg jóval alacsonyabb az átlagkereset mint Magyarországon és az autópályák teljes hossza már most megközelíti a negyvenezer kilométert, plusz évente 4 ezer km új autópályát építenek. Kínában oda-vissza 50 km az annyira semmi, hogy a legtöbb esetben a szomszéd városba nem érünk át.

Ezek ismeretében a 2013/14-re felvetett 6 forint kilométerenkénti díj kifejezetten jutányos (más hírek mindezt későbbre, de valamivel magasabb díjért említik). Évek múlva kellene fele annyit fizetni egy igénybe vett szolgáltatásért, amennyit Kínában évek óta fizetnek érte az emberek. Kiváncsi vagyok, hogy mekkora tiltakozást fog ez kiváltani Magyarországon?

Szólj hozzá!

Címkék: kína magyar közlekedés bkv peking kínai autópályadíj

Csi Csüe-zsö aranyérme avagy Ázsiai Játékok az Indexen

2010.11.30. 14:05 kbalazs

Mi a közös a magyar igeidőkben és a kínai nyelv latinbetűs átírásaiban? Az Index Ázsiai Játékokról szóló cikkében egyiket sem sikerült egyeztetni. Ami persze semmi ahhoz képest, hogy a játékoknak otthont adó város nevét sem sikerült helyesen leírni.

A cikk napokkal a sportesemény után jelent meg (a XVI. Ázsiai Játékok november 12 és 27 között zajlott, míg a cikk keltezése 29-e), ennek ellenére végig jelen időben ír annak történéseiről.

Noha az Index más, zömmel az MTI-től átvett anyagaiban a játékoknak otthont adó kínai város nevét helyesen Kantonnak írta (pl. itt), ebben a cikkben valamiért Kuangcsóként hivatkozik rá. A város neve a Kínában hivatalos ún. pinyin átírás szerint – és ebből adódóan a világ legtöbb nyelvén – Guangzhou, a Magyarországon érvényben lévő helyesírási szabályok, szokások szerint pedig Kanton.

Magyarázó rész következik, a következő bekezdést nyugodtan ugorja át, akit csak a cikk hibái érdekelnek.

Nálunk ugyanis – egyre inkább szembe menve a világgal, pontosabban úgy állunk egy helyben, hogy a világ sebesen távolodik – a kínai nyelv átírására továbbra is az ún. népszerű magyar átírást kell(ene) használni. Ezzel a magyar átírással az a legnagyobb baj, hogy nem alkalmas arra, amire kitalálták. Pontosabban csak arra alkalmas. Anno ugyanis arra lett kitalálva, hogy a magyar fülnek-szemnek fogyasztható formában írja le a kínai nyelv szavait és ennek a célnak kissebb-nagyobb problémákkal meg is felel. Azonban mivel – minden egyéb nemzetközileg használt átírással szemben – veszteséggel írja át a kínai hangokat, az ebben az átírásban leírt szavak már nem írhatók vissza semmilyen másik átírásra. Másképp fogalmazva, a népszerű magyar átírásban írtak még az átírás ismerőinek, de ugyanígy a megalkotóinak számára sem képes visszaadni az eredeti kiejtést. Vegyünk egy egyszerű példát, a kínai főváros nevét. Beijing a pinyin átírása, ebből  népszerű magyarban Pejcsing lesz. Ha egy magyar szövegben azt látjuk, hogy Pejcsing, akkor az lehetne Peijing, Beiqing, Peiqing vagy persze Beijing is. Ahogy ebből is látszik, a népszerű magyar átírás bizony számos eltérő hangot oly módon egybemos, hogy megfejthetetlenné teszi az eredeti kiejtést. Ez már az átírás kitalálásakor is okozott nehézségeket, e miatt készült egy másik, ún. magyar tudományos átírás is, ahol ezt a hibát kiküszöbölték, az alapján a kinai főváros neve Pejking. Joggal kérdezi az olvasó, hogy akkor ő miért ismeri Pekingnek? Mert kivétel, a név így honosodott meg a nyelvünkben, ezért megmaradt az írásmódja Pekingnek. Ugyanezen okból hívjuk Kantonnak Guangzhout és Csungkingnak Chongqinget. Kantonnak a népszerű magyar átírása amúgy Kuangcsou lenne helyesen és nem a cikkben szereplő vicces hangzású “Kuangcsó” kitaláció.

A cikkben szereplő kínai kifejezések amúgy teljes összevisszaságban szerepelnek, pinyin átírásban szerepel a wushu (ami népszerű magyarban vusu lenne) és népszerű magyarban a kungfu (ami gongfu a pinyin átírásban). A kínai sakk, a xiangqi nevét is “sikerült” elírni, az ugyanis hsziangcsi népszerű magyarul és nem a cikkben szereplő “hsziencsi”. Több kínai szó nem szerepelt a cikkben…

Ha valaki nem ért valamihez, akkor jobb ha nem piszkálja, mert könnyen elrontja. Természetesen nem arra célzok, hogy csak sinológusok írhatnak cikket kínai témában, egyszerűen csak arra, hogy ha valaki nem tudja átírni a népszerű magyar átírásnak megfelelően a kínai (pinyin) szavakat (amihez a neten számtalan helyen talál segítséget, hogy itt ne a saját blogom ajánljam, pl. itt is), akkor hagyja azokat érintetlenül. Ezzel már csak azért is jól járna mindenki, mert a hivatalos állásponttal szemben szerencsére Magyarországon is egyre inkább terjed és elfogadottá válik a pinyin átírás, az elmúlt tíz évben megjelent minden komoly kiadványban ezt használták. Sőt, több mint egy évtizede még az MTI is átvette a használatát (azzal, hogy zárójelesen a népszerű magyart is megtartja addig, amíg hivatalossá nem válik nálunk is a pinyin átírás (aminek a nevét még utoljára leírom a népszerű magyar átírás szerint is: pinjin). Szóval akár azért használnunk pinyint, mert olyan okosak vagyunk, hogy ezt tudatosan tesszük, akár azért mert azt sem tudjuk mi az és copy&paste-tel dolgozunk, netalán egyszerűen lusták vagyunk átírogatni, csak nyerni lehet a használatával.

A végére hagytam még egy érvet a népszerű magyar átírás további használata ellen és a pinyin átvétele mellett. Vegyük azt az esetet, hogy van egy kínai barátunk, akit Ji Querenek hívnak, aki profi xiangqi (kínai sakk) játékos. Ha azt olvassuk az Indexen, hogy “Csi Csüe-zsö aranyérmet nyert az Ázsiai Játékokon hsziencsiben”, akkor fogjuk tudni, hogy illene neki gratulálnunk? A pre-internet korra datált népszerű magyar átírás születésekor nyilván ez még nem volt szempont, de vajon hány találatot ad a Google a Csi Csüe-zsö keresőkifejezésre, ha a barátunkról eddig csak angol, francia, német, spanyol, olasz nyelvű cikkek, blogbejegyzések, rajongói oldalak léteznének, amiben valami furcsa logika szerint az útlevelében is szereplő Ji Quere néven emlegetnék őt?

1 komment

Címkék: magyar nyelv kanton kínai népszerű átírás canton guangzhou pinyin

Kanton Kalauz 2010

2010.10.08. 13:59 kbalazs

A Guangzhou néven is ismert városról igéretemhez híven ebben az évben is írtam egy magyar nyelvű kalauzt. Az évi két Kantoni Vásárnak és most novemberben a XVI. Ázsiai Játékoknak egyaránt otthont adó Kantonról és erről a két rendezvényről magyar nyelven tudomásom szerint egyedülálló Kanton Kalauz 2010 a korábbi két évhez hasonlóan most is ingyenesen és regisztráció nélkül olvasható, illetve tölthető le.

A Kanton Kalauz 2010 előszava:

2010 őszén a megszokott Kantoni Vásár mellett a város a házigazdája az olimpia utáni második legnagyobb sporteseménynek, a XVI. Ázsiai Játékoknak. A sportesemény pár nappal a vásár után kezdődik és két hétig tart (november 12-27). Pekinghez és Shanghaihoz (a 2008-as olimpiát és 2010-es világkiállítást rendező két városhoz) hasonlóan Kanton is arra készül, hogy kerül amibe kerül alapon, a legszebb formájában mutathassa meg magát a világnak. A 2009-ben már meglévő négy metróvonal mellé négy új vonal épült (ebből egy a szomszédos Foshanban) és a régi vonalak szinte mindegyikét meghosszabítják. Idén adták át az új Guangdong Múzeumot, Operaházat, a, 610 m magas Canton Towert (ez látható a borítón), ez a dubaji Burj Khalifa után a második legmagasabb épület jelenleg a világon. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az alig egy éve, 2009 őszén megjelent előző kiadványhoz képest is volt mivel bővíteni az immár harmadszor közzétett, ingyenes városkalauzt.  A cél nem változott, ez alkalommal is minden, a városba látogató magyar számára szeretnénk hasznos tudnivalókkal és tippekkel szolgálni, tehát nem csak a vásárra érkezők, de a turisták és az itt élő magyarok számára egyaránt.


A formátum maradt PDF, tehát könnyen papírra nyomtatható és a formátumot kezelő összes mobil eszközön is olvasható, de figyelembe véve okostelefonok (Android, Iphone, stb.) elterjedését és az olcsó kínai mobil internetet, a korábbinál jobban kihasználjuk az egyéb online tartalmakhoz való hozzáférés lehetőségeit. A címek kínai írásjegyekkel is szerepelnek benne, így az akár a taxisofőrnek vagy alkalmi kínai ismerősnek is megmutatható, ami nagyságrenddel könnyebbé teszi a kommunikációt, tájékozódást.

Káplár Balázs
Kanton, 2010. október 8.

 

Letöltés: Kanton Kalauz 2010 PDF (2,3 MB)

Nyomtatási útmutató

A kalauz nyomtatási mérete A5 (a félbehajtott A4-es írólap), az alább leírt nyomtatási beállításokat követve a 41 oldalas kalauzt 11 darab A4-es papírra ki lehet nyomtatni, az lapok mindkét oldalát felhasználva és azokat füzetszerűen egymásba fűzve (természetesen ettől eltérően is kinyomtatható).

A PDF megnyitására használt programban (mint pl. az ingyenes Adobe Reader) kiválasztjuk a File/Print menüpontot és a kiválasztott nyomtató beállításait az alábbiak szerint módosítjuk:

Page scaling: Booklet printing
Binding: Left
Booklet subset: Front side only

Megj.: egyes nyomtatók beállítási lehetőségei között ettől eltérő megnevezéseket találunk, pl. páros, páratlan oldalak nyomtatása, ebben e az esetben elsőként a páratlan oldalakat nyomtassuk, majd a később ismertetett második lépésben a páros oldalakat.

Így 11 db A4-es lapon megkapjuk a füzet lapjainak egyik oldalát, most ugyanezeket a papírlapokat fejjel lefelé tegyük vissza a nyomtatóba, hogy most a papírlapok másik oldalára kinyomtathassuk a kalauz másik felét (figyeljük meg a nyomtatónk működését és értelemszerűen fordítsuk meg a lapokat, hogy azok másik oldalára és irányhelyesen nyomtasson, egyes nyomtatóknál a papírok sorrendjét is meg kell változtatni). Indítsuk újra a nyomtatást, az előbbi beállításokon egyetlen helyen módosítva:

Booklet subset: Back side only

Ha mindent jól csináltuk, akkor már csak egyszerűen félbe kell hajtanunk a lapokat. Mivel a kalauz 41 oldalas, ezért a 11 A4-es lapból álló füzet utolsó oldalpárja üresen marad, erre saját feljegyzésekhez használhatjuk

A PDF kínai írásjegyeket is tartalmaz, a megjelenítésükhöz szükséges fontokat a dokumentum tartalmazza, amennyiben a képernyőn vagy nyomtatás során ezek mégsem látszanak, telepítse számítógépén a kínai nyelvi támogatást, ez az Adobe Acrobat Readerhez itt tölthető le.

Természetesen most is örömmel fogadok minden észrevételt, véleményt, akár itt hozzászólásként érkezik, akár a kalauzban megadott email címre.

UPDATE: Köszönöm tafinaf és aáb észrevételeit, a jelzett elírásokat, hibákat javítottam.

Szólj hozzá!

Címkék: kína letöltés magyar gazdaság útikönyv expo vásár kanton kínai pdf fair kalauz export import canton guangzhou

A pinyin és a népszerű magyar átírás

2010.09.21. 20:32 kbalazs

Felteszem ide a Kínában használt és a világ latinbetűs írásaiban általánosan átvett pīnyīn (拼音) átírás, annak megközelítő kiejtése és az ún. népszerű magyar átírás összehasonlító táblázatát.

A népszerű magyar átírás legnagyobb hibája, hogy veszteséggel jár a használata, az abban írt szöveg nem egyértelmű, nem konvertálható vissza kínaira egyértelműen. Ahogy a megközelítő kiejtésből is látszik, a népszerű magyar átírás egyértelműen eltérő hangokat is azonos formára ír át, egyszerűen megállapíthatatlan, hogy mit is állt például a népszerű magyarban egyaránt ce formára átírt pinyin zi vagy ci helyett. Ennek ellenére sajnos Magyarországon még a mai napig ez a hivatalos átírás (a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvű kiadványokban máig kötelező érvényű átírása), de szerencsére a tudományos igényű kiadványok már évek óta kizárólag a pinyin átírást használják és a sajtóban, szépirodalomban is egyre inkább teret nyer a pinyin használata, s így egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy végleg elbucsúztassuk a csak nevében népszerű magyar átírást.

A kínai nyelv átírásainak összehasonlító táblázata
pinyin
megközelítő kiejtés
Népszerű magyar
a
á
a
ai
áj
aj
an
án
an
ang
áng
ang
ao
ao
ao
ba
pa
bai
páj
paj
ban
pán
pan
bang
páng
pang
bao
pao
pao
bei
pej
pej
ben
pen
pen
beng
peng
peng
bi
pi
pi
bian
pien
pien
biao
piao
piao
bie
pie
pie
bin
pin
pin
bing
ping
ping
bo
po
po
bu
pu
pu
ca
chá
ca
cai
cháj
caj
can
chán
can
cang
cháng
cang
cao
chao
cao
ce
chö
cen
chen
cen
ceng
cheng
ceng
cha
cshá
csa
chai
csháj
csaj
chan
csán
csan
chang
csháng
csang
chao
cshao
csao
che
cshö
csö
chen
cshen
csen
cheng
csheng
cseng
chi
cshö
cse
chong
cshung
csung
chou
cshou
csou
chu
cshu
csu
chua
cshuáj
csua
chuai
cshuáj
csuaj
chuan
cshuán
csuan
chuang
cshuáng
csuang
chui
cshuj
csuj
chun
cshun
csun
chuo
cshuo
cso
ci
chö
ce
cong
chung
cung
cou
chou
cou
cu
chu
cu
cuan
chuan
cuan
cui
chuj
cuj
cun
chun
cun
cuo
chuo
co
da
ta
dai
táj
taj
dan
tán
tan
dang
táng
tang
dao
tao
tao
de
dei
tej
tej
den
ten
ten
deng
teng
teng
di
ti
ti
dia
tiá
tia
dian
tien
tien
diao
tiao
tiao
die
tie
tie
ding
ting
ting
diu
tiu
tiu
dong
tung
tung
dou
tou
tou
du
tu
tu
duan
tuán
tuan
dui
tui
tuj
dun
tun
tun
duo
tuo
to
e
ö
o
ei
ej
ej
en
en
en
eng
eng
eng
er
er
er
fa
fa
fan
fán
fan
fang
fáng
fang
fei
fej
fej
fen
fen
fen
feng
feng
feng
fo
fo
fo
fou
fou
fou
fu
fu
fu
ga
ka
gai
káj
kaj
gan
kán
kan
gang
káng
kang
gao
kao
kao
ge
ko
gei
kej
kej
gen
ken
ken
geng
keng
keng
gong
kung
kung
gou
kou
kou
gu
ku
ku
gua
kuá
kua
guai
kuáj
kuaj
guan
kuán
kuan
guang
kuáng
kuang
gui
kuj
kuj
gun
kun
kun
guo
kuo
kuo
ha
ha
hai
háj
haj
han
hán
han
hang
háng
hang
hao
hao
hao
he
ho
hei
hej
hej
hen
hen
hen
heng
heng
heng
hong
hung
hung
hou
hou
hou
hu
hu
hu
hua
hua
hua
huai
huáj
huaj
huan
huán
huan
huang
huáng
huang
hui
huj
huj
hun
hun
hun
huo
huo
huo
ji
tyi
csi
jia
tyiá
csia
jian
tyien
csien
jiang
tyiáng
csiang
jiao
tyiao
csiao
jie
tyie
csie
jin
tyin
csin
jing
tying
csing
jiong
tyiung
csiung
jiu
tyiu
csiu
ju
tyü
csü
juan
tyüen
csüan
jue
tyüe
csüe
jun
tyün
csün
ka
khá
ka
kai
kháj
kaj
kan
khán
kan
kang
kháng
kang
kao
khao
kao
ke
khö
Ko
kei
khej
kej
ken
khen
ken
keng
kheng
keng
kong
khung
kung
kou
khou
kou
ku
khu
ku
kua
khua
kua
kuai
khuai
kuaj
kuan
khuán
kuan
kuang
khuáng
kuang
kui
Khuj
kuj
kun
Khun
kun
kuo
Khuo
kuo
la
la
lai
láj
laj
lan
lán
lan
lang
láng
lang
lao
lao
lao
le
lei
lej
lej
leng
leng
leng
li
li
li
lia
liá
lia
lian
lien
lian
liang
liáng
liang
liao
liao
liao
lie
lie
lie
lin
lin
lin
ling
ling
ling
liu
liu
liu
long
lung
lung
lou
lou
lou
lu
lu
lu
luan
luán
luan
lun
lun
lun
luo
luo
lo
lüe
lüe
lüe
ma
ma
mai
máj
maj
man
mán
man
mang
máng
mang
mao
mao
mao
me
mo
mei
mej
mej
men
men
men
meng
meng
meng
mi
mi
mi
mian
mien
mien
miao
miao
miao
mie
mie
mie
min
min
min
ming
ming
ming
miu
miu
miu
mo
mo
mo
mou
mou
mou
mu
mu
mu
na
na
nai
náj
naj
nan
nán
nan
nang
náng
nang
nao
nao
nao
ne
nei
nej
nej
nen
nön
nen
neng
nöng
neng
ni
nyi
ni
nian
nyien
nien
niang
nyiang
niang
niao
nyiao
niao
nie
nyie
nie
nin
nyin
nin
ning
nying
ning
niu
nyiu
niu
nong
nung
nung
nou
nou
nou
nu
nu
nu
nuan
nuán
nuan
nuo
nuo
no
nüe
Nüe
nüe
o
ö
o
ou
ou
ou
pa
phá
pa
pai
pháj
paj
pan
phán
pan
pang
pháng
pang
pao
phao
pao
pei
phej
pej
pen
phen
pen
peng
pheng
peng
pi
phi
pi
pian
phien
pien
piao
phiao
piao
pie
phie
pie
pin
phin
pin
ping
phing
ping
po
pho
po
pou
phou
pou
pu
phu
pu
qi
csi *1
csi
qia
csiá
csia
qian
csien
csien
qiang
csiáng
csiang
qiao
csiao
csiao
qie
csie
csie
qin
csin
csin
qing
csing
csing
qiong
csiung
csiung
qiu
csiu
csiu
qu
csü
csü
quan
csüen
csüan
que
csüe
csüe
qun
csün
csün
ran
zsán
zsan
rang
zsáng
zsang
rao
zsao
zsao
re
zsö
zsö
ren
zsen
zsen
reng
zseng
zseng
ri
zsö
zsi
rong
zsung
zsung
rou
zsou
zsou
ru
zsu
zsu
ruan
zsuán
zsuan
rui
zsuj
zsuj
run
zsun
zsun
ruo
zsuo
zso
sa
szá
sza
sai
száj
szaj
san
szán
szan
sang
száng
szang
sao
szao
szao
se
szö
szö
sen
szen
szen
seng
szeng
szeng
sha
Sa
shai
sáj
saj
shan
sán
san
shang
sáng
sang
shao
sao
sao
she
shö
shei
sej
sej
shen
sen
sen
sheng
seng
seng
shi
si
shou
sou
sou
shu
su
su
shua
suá
sua
shuai
suáj
suaj
shuan
suán
suan
shuang
suáng
suang
shui
suj
suj
shun
sun
sun
shuo
suo
suo
si
szö
sze
song
szung
szung
sou
szou
szou
su
szu
szu
suan
szuan
szuan
sui
szuj
szuj
sun
szun
szun
suo
szuo
szo
ta
thá
ta
tai
tháj
taj
tan
thán
tan
tang
tháng
tang
tao
thao
tao
te
thö
teng
theng
teng
ti
thi
ti
tian
thien
tien
tiao
thiao
tiao
tie
thie
tie
ting
thing
ting
tong
thung
tung
tou
thou
tou
tu
thu
tu
tuan
thuan
tuan
tui
thui
tuj
tun
thun
tun
tuo
thuo
to
wa
va
wai
váj
vaj
wan
ván
van
wang
váng
vang
wei
vej
vej
wen
ven
ven
weng
veng
veng
wo
vo
Vo
wu
vu
Vu
xi
hszi *2
hszi
xia
hsziá
hszia
xian
hszien
hszien
xiang
hsziáng
hsziang
xiao
hsziao
hsziao
xie
hszie
hszie
xin
hszin
hszin
xing
hszing
hszing
xiong
hsziung
hsziung
xiu
hsziu
hsziu
xu
hszü
hszü
xuan
hszüen
hszüan
xue
hszüe
hszüe
xun
hszün
hszün
ya
ja
yan
jen
jen
yang
jáng
jang
yao
jao
jao
ye
je
je
yi
ji
ji
yin
jin
jin
ying
jing
jing
yo
jo
jo
yong
jung
jung
you
jou
jou
yu
yuan
jüan
jüan
yue
jüe
jüe
yun
jün
jün
za
ca
zai
cáj
caj
zan
cán
can
zang
cáng
cang
zao
cao
cao
ze
zei
cej
cej
zen
cen
cen
zeng
ceng
ceng
 </

2 komment

Címkék: magyar nyelv kínai népszerű átírás pinyin

Hangsúly jelölés a kínai nyelv latinbetűs átírásaiban

2010.09.17. 05:29 kbalazs

A kínai ún. zenei hangsúlyos nyelv. A mai kínai köznyelv, a putonghua (amit nemzetközi szóhasználatban mandarinnak is neveznek) négyféle hangsúlyt használ, az ötödik a semleges. A nyelv mindössze 409 szótagot használ, de a zenei hangsúlyok miatt ezek tényleges száma ennek többszöröse. 

Ha például a tang hangalakot egyenletes, magas hanglejtéssel ejtjük ki, akkor a jelentése leves (汤 – tāng), ám ha emelkedővel, akkor cukor (糖 – táng). De ugyanígy csak a hanglejtésben tér el a vétel (买 – măi) és az eladás (卖 – mài) is.

 

A putonghua nyelvjárásban használt hangsúlyok
HangsúlyKiejtésJelölésAlternatív
Egyesvégig magasan ejtettāa1
Kettesemelkedőáa2
Hármasereszkedő-emelkedőăa3
Négyesereszkedőàa4
Semlegesnormál hangmagasságaa


 

A beszédben a szavak hangsúlya fontosabb szereppel bír mint a hangalak pontos kiejtése és a rossz hangsúlyal kiejtett szó helyett a befogadó valami teljesen mást fog érteni, mint amit mi mondani szerettünk volna (pl. cukor helyett levest fogunk kapni). Kedvelt példa a ma négy hangsúllyal:

妈 – mā – mama
麻 – má – kender, pamut
马 – mă – ló
骂 – mà – sértés, szidalmazás

Hogy lehet ezeket a jelöléseket, tehát mondjuk a kínai latinbetűs átírására világszerte használt pinyin átírás hangsúlyait beírni egy számítógépen? Word szövegszerkesztő használata esetén az alábbi megoldás kínál relatív gyors és egyszerű megoldást:

1. Beszúrás/Insert/插入, majd Szimbólum/Simbols/符号 kiválasztása.

2. Betűtípus kiválasztása, pl. unicode-os Times New Roman.

3. Ekkor kiválasztható az a karakter, amelyhez hozzárendelhető egy billenytűkombináció a Billentyűparancs/shortcut key/快捷键 lenyomása után. Ezt egyesével kell megtenni, a pinyin átíráshoz az alábbi karakterek szükségesek:  ā á ǎ à ē é ě è ī í ǐ ì ō ó ǒ ò ū ú ǔ ù ǖ ǘ ǚ ǜ Ā Á Ǎ À Ē É Ě È Ō Ó Ǒ Ò (az Ī Í Ǐ Ì Ū Ú Ǔ Ù Ǖ Ǘ Ǚ Ǜ karakterekre nincs szükség, mert ezek a betűk nem szerepelhetnek egy pinyin szótag - s így egy mondat - első karaktereként).

4. A megjelenő új ablakban az Új billentyűparancs/New shortcut key/请按新快捷键 mezőbe kell beírni, hogy milyen billentyűkombinációt rendelünk a kiválasztott karakterhez. Egy praktikus, könnyen megjegyezhető megoldás a Ctrl+hangsúly száma és az adott magánhangzó. Pl.: ā (Times New roman 257) = Ctrl+1,a; á (225) = Ctrl+2,a; ǎ = Ctrl+3,a; à = Ctrl+4,a, stb.

1 komment

Címkék: nyelv kínai mandarin átírás pinyin

Még egy meglepetés Kósa Lajosnak - A kínai lapok címlapján Orbán Viktor

2010.06.09. 08:06 kbalazs

Volt már magyar miniszterelnök fotója kínai újság címlapján, ha az elmúlt nyolc évet nézzük, kipipálta ezt Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is. Igaz, nekik ehhez hivatalos látogatást kellett tenni Pekingben.

Kósának, a Fidesz ügyvezető alelnökének ehhez ki sem kellett tenni a lábát Debrecenből, elég volt néhány jól megválogatott szót (mint közel az államcsőd) szólnia a debreceni kisvállalkozókból álló hallgatóságának és meglepetéseinek az is része lehet, hogy szavai Kínáig is elhallatszanak (a kínai cikk eredeti szövege). Hiába, még a kínai Meiri Jingji Xinwen is idézi olykor egy debreceni vállalkozói fórum megnyitó beszédét.

Ez nem politikai blog, így magát a kiváltó eseményt nem minősíteném, csak a kínaiak felé mutatott magyar országimázsról számolnék be. Hazánkról összeségében több cikk jelenik meg mint a hasonló méretű országok többségéről, de ma már nincs szó semmilyen extra kivételezésről. Valljuk be, hazánk nem tartozik a világgazdaság és -politika legfontosabb szereplői közé, ez címlapra lefordítva annyit jelent, hogy a miniszterelnöki látogatásokat és a Turizmus Zrt.-n keresztül államilag finanszírozott turisztikai cikkeket leszámítva emlékeim szerint az elmúlt években egyetlen dologgal, a budapesti utcákon vonuló tankkal és a gyújtogatások képeivel tudott Magyarország a kínai lapok címlapjára kerülni. E fotókat látva egy korábbi szállásadóm azzal hívott fel anno Kantonban, hogy mennyire nagy a baj, biztonságban vannak-e otthoni családtagjaim, miben tud ő nekem most segíteni.

Kósa kormányoldali prominensként államcsőddel való fenyegetőzése - hiába nem kellett hozzá még Debrecent sem elhagynia - jóval többe került, mint ha az egész Orbán-kormány különgéppel ment volna kínai látogatásra. Még akkor is, ha csak tisztán a kínai-magyar vonatkozásait nézem a kárnak.

Az, hogy második ciklusa alatt végre rászánja magát Orbán Viktor egy hivatalos kínai utazásra, eddig is érdekes kérdés volt. Feladata most annyival bővült, hogy a régi magyar foci felemlegetése mellett a világon percek alatt végigseprő, a magyar csődhelyzettel fenyegetés okozta kárt is helyre tegye.

2 komment

Címkék: kína politika magyar gazdaság orbán fidesz kósa kínai

Kanton Kalauz

2010.06.06. 08:59 kbalazs

A sokak által már csak mai kínai nevén, Guangzhouként ismert városról Kanton Kalauz 2010 címmel a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is készül egy ingyenesen letölthető, PDF formátumú kiadvány. A Kantoni Vásárt (Cantonfair) felkereső üzletemberek mellett az ide érkező turisták, utazók, de még a rövidebb-hosszabb ideig Kantonban élők is megtalálják benne azokat az információkat, tippeket amik megkönnyítik az utazást és az itt tartózkodást.

A 2010-es kiadvány előre láthatóan szeptember végén-október elején lesz erről az oldalról letölthető, de a korábbi, 2008-as és 2009-es Kanton Kalauzok továbbra is elérhetők, letölthetőek most is.

A több mint ötven éve, évente kétszer megrendezésre kerülő Kantoni Vásár egyértelműen a legnagyobb kínai kiállítás, az exportra dolgozó kínai gyártók és termékeik legszélesebb körű bemutatkozása. Nem mellesleg az egyetlen olyan kiállítás, ahol Kínán belüli, olykor több ezer kilométeres utazások helyett szinte minden elképzelhető kínai terméktípus gyártóival és kínálatukkal egy helyen és egy időben lehet megismerkedni.  

A 108-adik Kantoni Vásár (2010. október 15. és november 6. között kerül megrendezésre) után egy kiemelkedő - az Olimpia után joggal a második legnagyobbnak tekintett - sporteseménynek, a 2010-es Ázsia Játékoknak is házigazdája lesz Kanton. Az ehhez kapcsolódó, évek óta tartó fejlesztések (a 2008-as Pekingi Olimpiához és az ezekben a hónapokban zajló Shanghai 2010 Expohoz hasonlatosan) Peking és Shanghai után Kanton számára is nagy lépést jelentenek a város életében.

A Kantoni Vásárral és az Ázsia Játékokkal kapcsolatos tudnivalók mellett az új, 2010-es kiadványban is szerepelni fognak Kanton turisztikai látnivalói, naprakész utazási információk (beleértve a részben már átadott, részben a következő hónapok során átadandó új metróvonalakat és természetesen a szomszédos Hongkongba, Shenzhenbe, stb. tartó utazási információkat), étteremajánlók (a világhírű kantoni konyha mellett a látogató számára nehezebben megtalálható, de bőséges számban létező nemzetközi éttermek is), valamint egyéb hasznos tippek. A kalauzt papírra kinyomtatva vagy bármilyen PDF formátumot kezelő hordozható eszközön (notebook, PDA, elektronikus könyv, mobiltelefonok egy része, stb.) magával viheti olvasója, így minden helyzetben kéznél lehet. A nevek, címek kínai írásjegyekkel is szerepelnek benne, így az akár a taxisofőrnek is megmutatható, könnyebbé téve a kommunikációt, tájékozódást.

Mivel ez egy új blog első bejegyzése, végezetül pár szóban bemutatkoznék magam is. Középiskolás éveimben Magyarországon kezdtem a kínai nyelvtanulást, Kínában 1988-ban, 19 évesen jártam első alkalommal (hátizsákos turistaként a Transz-Szibériai vasútvonalon), majd 1995-től minden évben legalább egyszer jártam Kínában, míg 2004-ben (az EU csatlakozás napján) kiköltöztem Kínába és azóta is itt élek. Pekingben laktam évekig (2008 júliusában jelent meg a Panoráma kiadónál Peking útikönyvem), majd ezt követően ismét Kantonban telepedtem le.


A Kanton Kalauz régebbi, letölthető számai:

 

Kanton Kalauz 2009

31 oldalas, PDF formátumú (szabadon kinyomtatható és/vagy bármilyen, PDF megjelenítésre alkalmas eszközön olvasható) ismertető Kanton (Guangzhou) városról.

Az A5-ös méretű oldalak A4-es papírra könyvszerűen egymásba fűzhető, 31 oldalas füzet formában is kinyomtatók a fenti PDF-ből. Ehhez az Adobe Acrobat Readerben (vagy hasonló tudású más programbanban) a nyomtatás kiválasztása után a 'print scaling' beállításnál a 'Booklet printing'-et kell kiválasztani, majd a páratlan és a páros oldalakat egymás után, ugyanazoknak a papíroknak a két oldalára nyomtatjuk ki (elsőként a páratlan oldalakat kell kiválasztani és kinyomtatni, majd a nyomtatótól függően azonos, vagy fordított sorrendben, az eredeti helyzetükhöz képest most a másik oldalukkal felfelé visszatéve nyomtathatjuk ki másodszor a páros oldalak nyomtatását választva). Ha mindent jól csináltunk, akkor az A4-es lapokat egymásra téve és azokat egyben félbehajtva megkapjuk az A5-ös méretű, helyes oldalszámozású kis füzetet. A fentieket egyszerűbb megcsinálni, mint leírni. :-)

A dokumentumok kínai írásjegyeket is tartalmaznak, amennyiben a képernyőn vagy nyomtatás során ezek nem látszanak, a számítógépén nincs telepítve kínai nyelvi támogatás, ez az Adobe Acrobat Readerhez itt tölthető le.

Letöltés:

amerikai szerverről

magyar szerverről (azsiaport)

 

Kanton Kalauz 2008

26 oldalas, PDF formátumú, szabadon kinyomtatható ismertető Kanton (Guangzhou) városról.

Kétféle verzióban tölthető le:

- Kanton Kalauz 2008 - az eredeti, A5-ös méretben

amerikai szerverről

magyar szerverről (azsiaport)

- Kanton Kalauz 2008 booklet - A4-es méretű papírra kétoldalasan kinyomtatható és egymásba fűzhető változat

amerikai szerverről

magyar szerverről (azsiaport)

Szólj hozzá!

Címkék: kína letöltés balázs útikönyv expo kiállítás china kanton kínai pdf fair kalauz export import kantoni canton guangzhou káplár