HTML

kbalázs

- Úgy néztek rám, mintha nektek ez kínai lenne - fakadt ki az osztály előtt egy tanárom.
- Akkor érteném - mondtam halkan.

Ez 20-25 éve volt és az azóta eltelt időnek közel a felét Kínában töltöttem. Mostanra talán már tényleg értem.

Publikációk



Friss topikok

Csi Csüe-zsö aranyérme avagy Ázsiai Játékok az Indexen

2010.11.30. 14:05 kbalazs

Mi a közös a magyar igeidőkben és a kínai nyelv latinbetűs átírásaiban? Az Index Ázsiai Játékokról szóló cikkében egyiket sem sikerült egyeztetni. Ami persze semmi ahhoz képest, hogy a játékoknak otthont adó város nevét sem sikerült helyesen leírni.

A cikk napokkal a sportesemény után jelent meg (a XVI. Ázsiai Játékok november 12 és 27 között zajlott, míg a cikk keltezése 29-e), ennek ellenére végig jelen időben ír annak történéseiről.

Noha az Index más, zömmel az MTI-től átvett anyagaiban a játékoknak otthont adó kínai város nevét helyesen Kantonnak írta (pl. itt), ebben a cikkben valamiért Kuangcsóként hivatkozik rá. A város neve a Kínában hivatalos ún. pinyin átírás szerint – és ebből adódóan a világ legtöbb nyelvén – Guangzhou, a Magyarországon érvényben lévő helyesírási szabályok, szokások szerint pedig Kanton.

Magyarázó rész következik, a következő bekezdést nyugodtan ugorja át, akit csak a cikk hibái érdekelnek.

Nálunk ugyanis – egyre inkább szembe menve a világgal, pontosabban úgy állunk egy helyben, hogy a világ sebesen távolodik – a kínai nyelv átírására továbbra is az ún. népszerű magyar átírást kell(ene) használni. Ezzel a magyar átírással az a legnagyobb baj, hogy nem alkalmas arra, amire kitalálták. Pontosabban csak arra alkalmas. Anno ugyanis arra lett kitalálva, hogy a magyar fülnek-szemnek fogyasztható formában írja le a kínai nyelv szavait és ennek a célnak kissebb-nagyobb problémákkal meg is felel. Azonban mivel – minden egyéb nemzetközileg használt átírással szemben – veszteséggel írja át a kínai hangokat, az ebben az átírásban leírt szavak már nem írhatók vissza semmilyen másik átírásra. Másképp fogalmazva, a népszerű magyar átírásban írtak még az átírás ismerőinek, de ugyanígy a megalkotóinak számára sem képes visszaadni az eredeti kiejtést. Vegyünk egy egyszerű példát, a kínai főváros nevét. Beijing a pinyin átírása, ebből  népszerű magyarban Pejcsing lesz. Ha egy magyar szövegben azt látjuk, hogy Pejcsing, akkor az lehetne Peijing, Beiqing, Peiqing vagy persze Beijing is. Ahogy ebből is látszik, a népszerű magyar átírás bizony számos eltérő hangot oly módon egybemos, hogy megfejthetetlenné teszi az eredeti kiejtést. Ez már az átírás kitalálásakor is okozott nehézségeket, e miatt készült egy másik, ún. magyar tudományos átírás is, ahol ezt a hibát kiküszöbölték, az alapján a kinai főváros neve Pejking. Joggal kérdezi az olvasó, hogy akkor ő miért ismeri Pekingnek? Mert kivétel, a név így honosodott meg a nyelvünkben, ezért megmaradt az írásmódja Pekingnek. Ugyanezen okból hívjuk Kantonnak Guangzhout és Csungkingnak Chongqinget. Kantonnak a népszerű magyar átírása amúgy Kuangcsou lenne helyesen és nem a cikkben szereplő vicces hangzású “Kuangcsó” kitaláció.

A cikkben szereplő kínai kifejezések amúgy teljes összevisszaságban szerepelnek, pinyin átírásban szerepel a wushu (ami népszerű magyarban vusu lenne) és népszerű magyarban a kungfu (ami gongfu a pinyin átírásban). A kínai sakk, a xiangqi nevét is “sikerült” elírni, az ugyanis hsziangcsi népszerű magyarul és nem a cikkben szereplő “hsziencsi”. Több kínai szó nem szerepelt a cikkben…

Ha valaki nem ért valamihez, akkor jobb ha nem piszkálja, mert könnyen elrontja. Természetesen nem arra célzok, hogy csak sinológusok írhatnak cikket kínai témában, egyszerűen csak arra, hogy ha valaki nem tudja átírni a népszerű magyar átírásnak megfelelően a kínai (pinyin) szavakat (amihez a neten számtalan helyen talál segítséget, hogy itt ne a saját blogom ajánljam, pl. itt is), akkor hagyja azokat érintetlenül. Ezzel már csak azért is jól járna mindenki, mert a hivatalos állásponttal szemben szerencsére Magyarországon is egyre inkább terjed és elfogadottá válik a pinyin átírás, az elmúlt tíz évben megjelent minden komoly kiadványban ezt használták. Sőt, több mint egy évtizede még az MTI is átvette a használatát (azzal, hogy zárójelesen a népszerű magyart is megtartja addig, amíg hivatalossá nem válik nálunk is a pinyin átírás (aminek a nevét még utoljára leírom a népszerű magyar átírás szerint is: pinjin). Szóval akár azért használnunk pinyint, mert olyan okosak vagyunk, hogy ezt tudatosan tesszük, akár azért mert azt sem tudjuk mi az és copy&paste-tel dolgozunk, netalán egyszerűen lusták vagyunk átírogatni, csak nyerni lehet a használatával.

A végére hagytam még egy érvet a népszerű magyar átírás további használata ellen és a pinyin átvétele mellett. Vegyük azt az esetet, hogy van egy kínai barátunk, akit Ji Querenek hívnak, aki profi xiangqi (kínai sakk) játékos. Ha azt olvassuk az Indexen, hogy “Csi Csüe-zsö aranyérmet nyert az Ázsiai Játékokon hsziencsiben”, akkor fogjuk tudni, hogy illene neki gratulálnunk? A pre-internet korra datált népszerű magyar átírás születésekor nyilván ez még nem volt szempont, de vajon hány találatot ad a Google a Csi Csüe-zsö keresőkifejezésre, ha a barátunkról eddig csak angol, francia, német, spanyol, olasz nyelvű cikkek, blogbejegyzések, rajongói oldalak léteznének, amiben valami furcsa logika szerint az útlevelében is szereplő Ji Quere néven emlegetnék őt?

1 komment

Címkék: magyar nyelv kanton kínai népszerű átírás canton guangzhou pinyin

A bejegyzés trackback címe:

http://kbalazs.blog.hu/api/trackback/id/tr92483524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vAfotóriporter · http://blog.volgyiattila.hu 2014.01.13. 06:40:32

Sajnos ez nem csak a kínai nyelvvel probléma a magyarban, hanem az összes nem latin betűs nyelvnél. Sőt még az európai városok eredetileg latin betűs neveit is hajlamosak vagyunk fonetkiusan átírni (lásd: Prága, Bécs, Párizs, Velence). Szerencsére a nevek fordításáról valamivel May Károly és Verne Gyula után leszoktunk...

Viszont az orosz és arab neveket is mindig magyar fonetikus átíratban használjuk, ráadásul a bonyolultabb, ritkább neveknél hajlamosak találomra tenni, így még a hírességek nevének is könnyen akad 3-5 féle írásmódja és még azt is nehéz eldönteni, hogy melyik lenne a helyes verzió - és ugye arra sincs garancia, hogy pont a Wikipédián levő a helyes.

Ha jól értelmezem, amit írsz, akkor az angol ajkúak is a pinyin átírást használják. Én a többi nyelv esetén is ezt a megoldást szorgalmazom, mert a magyar nyelvtan szerint helyes vagy sem, de egyszerűen ennek van a mai nemzetközi közegben értelme. A zárójeles fonetikus átírásnak a kiejtés és a kereső miatt van némi értelme, de ahogy említed, egészen más hangokat használunk, mint az eredeti forrásnyelv).